Rakott, húsos kukoricatál – Pastel de choclos a la criolla

27 02 2009

Megajándékoztam magam egy argentin szakácskönyvvel, azóta nem tudom letenni. Végigfőzöm majd az összes receptet, itt is az első.

Argentínában a cocina criolla (kriózsa) kifejezést, amit mondjuk hagyományos konyhának fordíthatnánk, az újkori bevándorlás előtt (1860 előtt) már létező ételekre használják. Ez a konyha a spanyol hódítók és az őslakos indiánok konyhájának a keveredéséből alakult ki, az őshonos alapanyagokat (kukorica, paprikafélék, batata, mandioca) használ, főleg tartalmas egytálételekből áll (mint a mi paraszti konyhánk), a cél jól lakatni a nagy családot. A cocina criolla főleg Argentína északi részén maradt meg, a későbbi európai bevándorlás hullám ezt a területet a szélsőségesen meleg éghajlata miatt kevésbé érintette.

Ugye milyen szépre sült?

A spanyol hódítok megérkeztekor kb. 200 kukoricafaj létezett (méretben, színben ízben, mind-mind különbözőek), és ez a szám azóta, a nemesítésekkel csak gyarapodott.
Úgy kezdődött, hogy gyönyörű kukoricát vettem a piacon, amikor megpucoltam, nem tudtam ellenállni és nyersen megkóstoltam, édes volt, puha és tejes, muszáj volt főzni belőle valamit. Ennek az ételnek a lényegét a kukorica édességének és a hús sós fűszerességének az ellentéte adja, de a végén az ízeik összesimulnak, én konkrétan végigvigyorogtam a vacsorát annyira elégedett voltam az ízkombinációval.

Hozzávalók
A kukoricamasszához
– két tálka (mondjuk müzlis) morzsolt, nyers, puha!! kukorica vagy morzsolt dobozos kukorica (ha van fehér, krémes kukorica akkor az, ha nincs jó lesz a sima sárga is)
– egy kis fej hagyma
– két felvert egész tojás
– egy evőkanál liszt

– olaj, só, bors, szerecsendió
A húsalaphoz
– két tálka nagyon apróra vágott marhahús, (vágott nem darált!), nekem volt itthon maradék hátszín,(Argentínában vagyok elnézést, itt a sertéshús a különlegesség) de szerintem nagyjából bármilyen fajta marhahús lehet a lényeg, hogy vágjuk nagyon apróra
– egy fej hagyma
– egy hámozott paradicsom
– egy főtt tojás
– olajbogyó és mazsola ízlés szerint
– fél tálka húsleves
– friss petrezselyem
– késhegynyi őrölt bors, fél kávéskanál egész kömény, fél kávéskanál őrölt fahéj
– só, olaj

Elkészítés
Egy serpenyőben hagymát dinsztelek, amikor üveges mehet rá a felvágott hús, amit kicsit megpirítok, majd hozzáadom a meghámozott felkockázott paradicsomot. Ezzel kicsit tovább pirítom, majd mehet bele a bors, a kömény, a fahéj, alá húsleves, ezután kóstolgatva sózom. Főzöm amíg jócskán veszít a levéből, akkor leveszem a tűzről és hozzákeverem a magozott olajbogyót (nekem kapribogyóm volt itthon, jó volt bele) és egy fél marék mazsolát. Hagyom kicsit pihenni ezalatt előkészítem a kukoricamasszát és begyújtom a sütőt. Nincs hőfokmérős sütőm, közepes hőmérsékletre állítom, az olyan 190 fok ugye?
Egy mély tálban felverem a tojásokat, sózom, hozzákeverem a morzsolt kukoricát, a lisztet, és szerecsendiót reszelek rá. Kis serpenyőben olajon megpirítom a hagymát, kihűtöm és hozzákeverem a masszához.
Kivajazok egy tűzálló tálat, alulra terítem a húsmártást, rákockázom a főtt tojást és végül befedem a kukoricamasszával. Sütőbe teszem és kb. egy óráig sütöm míg a teteje szépen megpirul. Fél óra után olyan illatfelhő áradt a sütőből, hogy alig bírtuk kivárni hogy ehessünk. El is fogyott minden.


Műveletek

Information

Hozzászólás